26És monda Jeroboám az ő szívében: Majd visszatér ez ország a Dávid házához; 27Ha felmegy a nép, hogy áldozatot tegyen Jeruzsálemben az Úrnak házában; e népnek szíve az ő urához, Roboámhoz, a Júda királyához hajol, és engem megölnek, és visszatérnek Roboámhoz, a Júda királyához. (1Kir 11,37.38) 28Tanácsot tartván azért a király, csináltata két arany borjút, és monda nékik: Sok néktek Jeruzsálembe felmennetek: Ímhol vannak a te isteneid, óh Izráel, a kik téged kihoztak Égyiptomnak földéből. (2Móz 32,4.8) 29És az egyiket helyhezteté Béthelbe, a másikat pedig Dánba. (1Móz 28,11-19) 30És e dolog nagy bűnnek lett az okozója, mert a nép felment az egyik elé egészen Dánig. (5Móz 4,15)